Repülőtér

A miskolci repülőtér miskolc északi végében fekszik. A reptért a 26-os számú útról lekanyarodva lehet megközelíteni. A nem autóval érkezők számára lehetőség van a város tömegközlekedését használva eljutni a reptérre./12,14,24 számú autóbuszokkal/.

Repülőtérvezető: Kapitány Róbert | 06(30)511-6167 | [repulotervezeto@lhmc.hu]

Nagyobb térképre váltás

Repülőtéradatok:

A repülőtér története :

A kezdetek és a II. világháború

Miskolc város repülőterének a területét 1931-ben jelölték ki a város északi mezőgazdasági területén. Ezt megelőzően a Miskolcot Felsőzsolcával összekötő út északi oldalán zajlottak a repülések. Az újonnan létesített repülőtér feladata az akkor alakuló légierő iskola és kiképző feladatainak ellátása volt. A repülőteret a motoros repülők és a Bükk-Mátravidéki Aero Club vitorlázó gépei közösen használták.

A Horthy Repülőalap támogatásával 1934-ben vitorlázórepülő kiképző központ létesült Sajókápolnán, illetve egy leszállóhely Arnóton, így a vitorlázórepülő előképzés különvált a motoros és katonai képzéstől. A miskolci repülőtérhez kapcsolódóan több épületet és hangárt építettek.

A II. világháborút megelőzően a motoros kiképzés keretein kívül egy futárrepülő raj és a VII. Közelfelderítő Repülőszázad állomásozott a repülőtéren. 1940. július 4-én az első repülődandár parancsnokságát Görömböly-Tapolcára, mai elnevezéssel Miskolctapolcára helyezték.

A háború alatt a repülőtér átmenetileg kiegészült egy könnyűbombázó repülőszázaddal. A felvidéki és a kezdeti keleti hadmozdulatok után a harci felszállásokat Felsőábrány, mai nevén Bükkábrány, Sajóörös és Rakamaz hadi repülőtereiről hajtották végre. 1942-ben a Kassai Repülőakadémia egy évfolyama is áttelepült Miskolcra. A háború végén a megszálló román haderő repülőgépei is állomásoztak a repülőtéren 1944 novemberétől egészen 1945 júniusáig.A Kecskeméti Vadászrepülő Század Jak–9P típusokkal Miskolcra települt 1949 augusztusában. A korszerű nagy sebességű, így hosszabb futópályát igénylő repülőgépek megjelenésével viszonylag kis mérete miatt a miskolci repülőtér jelentősége fokozatosan csökkent, majd katonai alkalmazása megszűnt.

A repülőtér az 1950-es, 60-as években

A háborút követően, 1946-ban, miután a Közlekedési Minisztérium hatáskörébe került a repülőtér, a MASZOVLET rövidesen megindította belföldi légi járatait. A repülőtér átalakítása és a közúti aluljáró elkészítése után, 1947. június 23-án indították el a Budapest–Miskolc közötti rendszeres járatot.

A főépületet felújították, így a belföldi forgalomban közlekedő Li–2 és Il–14 típusú utasszállító repülőgépek is érintették a repülőteret. A belvárosból autóbusz szállította ki az utasokat a gép indulása előtt és biztosította kiszolgálásukat. Az utasok a főépület jelenleg használaton kívüli bejáratán közelítették meg a váró- és jegykezelő helyiséget, a mai nagytermet. Ezt követően a teraszon át vezetett az útjuk az épület előtti betonon várakozó repülőgéphez.

Katonai feladatának megszűnése után a Sajón túli épületek különváltak, a félkész katonai épületeket lebontották. Ekkor alakult ki mai jellege a területnek. A sajókápolnai repülőtér megszüntetése után a sportrepülők is a repülőtér állandó használóivá lettek. A belföldi légi szállítás megszüntetése után a repülőtér üzemeltetését a Magyar Honvédelmi Szövetség Repülő és Ejtőernyős Klubja vette át. A repülőtéren aktív motoros, vitorlázórepülő és ejtőernyős sportélet kezdődött.

A MALÉV gazdasági hátterének kiesése után az MHSZ központi keretéből és a megye nagyobb vállalatai segítségével működött a repülőtér és a repülőklub. A repülőklub tagsága nagyrészt társadalmi munkában tartotta fent a repülőteret és bővítette az épületeket. 1974-ben a hangár tetőszerkezete egy alapos ellenőrzés és sátras hangártárolás után felújításon esett át. Ekkor merült fel ismét egy Arnót melletti terület repülőtérként. A beruházás nem valósult meg, de a terv képviselői a közeli magasfeszültségű vezeték veszélyességét és a repülőtér alkalmatlanságát annyira túlhangsúlyozták, hogy az végül a repülőtér lekorlátozásához vezetett. Emiatt 1979-től 1982-ig nem folyhatott kiképzés a repülőtér légterében. Mindezek ellenére nagyszerű repülőélet jellemezte az akkori éveket, sőt 1987-ben a Szocialista Országok Műrepülő Versenyét Miskolcon tartották.

A rendszerváltás után

A repülőtéri meteorológiai állomás 1991 őszén felköltözött az Avasra. 1998-ban a légtérszerkezet átalakítása során megszűnt a repülőtér ATZ és TIZ légtere (körzethatára). Az információs szolgálat illetékességi területe megszűnt, jelentősége csökkent. A többi repülőtérhez hasonlóan a tulajdon rendezetlensége a miskolci repülőtértől is távol tartotta a befektetőket, így fejlesztése leállt. Mára azonban legnagyobb hátrányává vált kivételesen jó fekvése és értékes területe. Egyre inkább körbeépül, nő a beépítésére irányuló szándék.

Miskolc repülőtere adottságainál fogva nem került fel a központilag fejleszteni kívánt légikikötők listájára, mivel nem határváros, és az országot keleti, északkeleti irányban magánrepülőgéppel elhagyni szándékozók száma egyrészt csekély, másrészt válogathatnak az előnyösebb helyzetben lévő határközeli repülőterek között.

(forrás : wikipédia)